Parancs az örvendezésre

„Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!” (Filippi 4:4)

Keresztényekként - már ha igazán annak valljuk magunkat – mindennapi életünknek egyik alappillére kellene legyen, hogy betartsuk mindazt, amit Isten parancsol a számunkra és úgy éljük az életünket, hogy életvitelünk példaként szolgáljon az elveszetteknek.

Amint a fenti igében is olvashatjuk Isten megparancsolta, hogy örülj! Nem javasolta! Nem is sugallta! Nem megkért rá! Ő parancsba adta nekünk! Mindezt nem véletlenül, hirtelen felindulásból tette! Nem azt mondta, hogy ha kedvünk van hozzá, vagy ha olyan hangulatban vagyunk, akkor örüljünk, vagy ha a körülményeink éppen okot adnak rá, esetleg ha az életünk és a terveink az elképzeléseink szerint haladnak, akkor örüljünk! Nem ezt mondta. Azt parancsolta, hogy mindenkor örüljünk!

Miért örüljünk mindenkor? Nézzük meg a 2Korinthus 4:18-at: „Mivelhogy nem a láthatókra tekintünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.”
Ennek az igének a tükrében át kellene értelmeznünk a velünk történő eseményeket és ez szerint az ige szerint reagálni azokra.

Mit is jelent ez a hétköznapokra nézve?

Egyrészről azt jelenti, hogy bármilyen rossz dolog történik is veled az életben, neked akkor is örülnöd kell, mert az a rossz dolog amennyi ideig tart egy szempillantás ahhoz képest, hogy mennyi ideig tart az örökkévalóság (a láthatók ideig valók – rövid ideig), így igazából semmi okunk arra, hogy bánkódjunk és aggódjunk, mert ami megesett velünk az az örökkévalóság szemszögéből nézve említésre sem méltó.
Másrészről azt jelenti, hogy ne arra tekints, hogy milyen problémával szembesültél, mert az a látható oldala az eseménynek, a láthatatlan, szellemi oldala pedig fontosabb, így arra kell fordítanod a figyelmedet, mert az jelenti a menekvést.
Egy példával szemléltetném ezt. Jön a vihar és nem gyakoroltad a hitedet és a hatalmadat, hogy elkerülje a földedet, így a jég elverte a veteményedet és tönkretette az egész terményt. Ez a probléma anyagi (fizikai) oldala, de ennek a problémának fontosabb a szellemi oldala. Vagyis hitben kiléphetsz és megállhatsz, hogy így, vagy úgy de az Úr pótolni fogja, mindazt, amit az ördög tőled ellopott. Nem a te dolgod, hogy milyen úton! Tedd meg, amit tenned kell, akár ültesd újra a veteményt és állj meg hitben dicsőítve az Urat, hogy bőséges termést hoz, amit újonnan vetettél, vagy más úton áld meg téged az Úr.
„Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Isten szeretik, minden javukra van…” (Róma 8:28)